Mivel a halál évekig része volt az életemnek, a magánéletem veszteségei, és munkám miatt is, ezért úgy gondoltam, hogy fontos elvégeznem Singer Magdinál a  Gyászcsoport vezetői tanfolyamot, munkámmal segítve a hozzám forduló gyászolókat.

Gyászoló emberekkel folytatott  beszélgetések rámutattak arra, hogy e tekintetben is mélyebb ismeretekre van szükségem. Ekkor találkoztam már végzett mentálhigiénés szakemberekkel, és a velük folytatott beszélgetés során rájöttem arra, hogyha komplex képet akarok kapni a valódi támogató segítségről, akkor ismét egyetemi képzésen van a helyem, de a túljelentkezés elriasztott a próbálkozástól. 

Ekkor jutottam el arra a pontra, hogy nem akarok már tovább rendőr lenni. Egészségügyi gondjaim alakultak ki a stressztől, az éjszakázástól, és attól, hogy nem éreztem már a szerepet a magaménak. Egy kedves kollégám hirtelen fellépő betegség következtében meghalt, és az ő halála volt a jel számomra, hogyha nem akarok a sorsára jutni, akkor lépnem kell. 

Fájó szívvel, de meghoztam azt a döntést, hogy elhagyom a testületet, és más módon szolgálom embertársaimat. 

Mivel a joggal foglalkoztam 25 évig, ezért azt akartam, hogy része maradjon az életemnek, így a Fellegi és Winkler mediátorképzésen megtanultam a mediálást mint konfliktuskezelési eszközt, majd felvételt nyertem az Igazságügyi Minisztérium Közvetítői Névjegyzékébe, és  mediátor lettem. Munkahelyi konfliktus, családi viszály, barátok közötti konfliktus, szomszédok közötti vita, és számtalan egyéb esetben lehet hatékony eszköz a mediálás mint eszköz.

Az ELTE SASOK képzés szembe jött velem, melyet azért végeztem el, mert a tematikája nem csak a beteg embereknek, és hozzátartozóiknak nyújt hatékony segítséget krízis esetén, de a módosult tudatállapotban lévő emberekkel való foglalkozást is sokkal eredményesebbé teszi. Akkor még nem tudtam, hogy a Covid járvány miatt ismét kórházban fogok dolgozni, és haldokló emberek ápolása is a feladatom lesz. A kórházban nagy hasznát vettem a SASOK képzésen tanultaknak.

Kórházi munkám során elkaptam a betegséget, és betegszabadságom ideje alatt adtam be a jelentkezésemet a Károli Gáspár Református Egyetem Mentálhigiénés Segítő Szakember képzésre, ahová sikeres felvételt nyertem. 

A két év egyetemi képzés, és a 150 óra önismereti munka életem  leginspirálóbb, és legmotiválóbb élménye volt. 

2023-ban végeztem az egyetemen, így már szakértő tudással tudom segíteni a hozzám fordulókat.

Az életben egyetlen dolog állandó, és ez a változás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy hivatást feladva, újabb hivatást magamévá téve mindig az embereket szolgálom, csak éppen más eszközökkel, más módokon.

Folyamatosan képzem magam, kutatom az új lehetőségeket, az új módszereket, és amivel tudok azonosulni azt beépítem a munkámba.