Vannak helyzetek, amikor az ember nem „gyenge”, nem „túlérzékeny”, nem „túlgondolja” a dolgokat.
Egyszerűen csak túl sok történik egyszerre, és a lélek nem bírja tovább ugyanazzal a módszerrel.
A családi és párkapcsolati krízisek különösen erősek, mert ott sérülünk, ahol a legnagyobb biztonságra vágynánk.
Ilyen krízis például, amikor:
válás előtt vagy után teljesen szétesik az élet rendje
kiderül egy megcsalás, és megszűnik a bizalom talaja
egy gyermek betegsége minden energiát felemészt
egy szülő ápolása mellett már nincs saját élet
a gyermekek kirepülnek, és hirtelen üressé válik a ház
mozaikcsaládban állandó feszültségek vannak
meddőség vagy vetélés után csendes, kimondatlan gyász költözik a pár közé
tartós konfliktusok miatt már a kommunikáció is megszűnik
egy haláleset után a családtagok teljesen máshogy gyászolnak, és eltávolodnak egymástól
Ezek nem „problémák”.
Ezek krízisek.
Olyan állapotok, amikor az ember már nem tud józanul gondolkodni, mert az érzelmi terhelés túl nagy.
Valós helyzetek, amikkel nap mint nap találkozom:
„A válás után nem az fájt a legjobban, hogy egyedül maradtam, hanem hogy minden döntéstől pánikolni kezdtem.”
„A férjem halála óta nem tudok a gyerekeim előtt sírni, ezért éjjelente nem alszom.”
„Tudom, hogy a fiam betegsége a fontos, mégis bűntudatom van, amiért néha csak elmenekülnék.”
„Nem veszekszünk a párommal. Már beszélgetni sem tudunk.”
„Anyát ápolom három éve. Néha azt érzem, hogy közben én tűnök el.”
„Megbocsátottam a megcsalást. Csak éppen a bizalom nem jött vissza vele.”
Ezek az emberek nem tanácsot kértek.
Hanem megtartást, amíg újra stabil talaj nem lett a lábuk alatt.
Mi történik ilyenkor valójában?
Krízisben az ember:
beszűkülten gondolkodik
túlreagál vagy épp teljesen lefagy
bűntudatot érez a saját érzései miatt
elveszíti a döntésképességét
nem látja a kiutat, pedig van
És ilyenkor nem megoldások kellenek elsőre, hanem valaki, aki érti, mi történik belül.
Miért fordulnak hozzám ezekben a helyzetekben?
25 év rendőrségi szolgálat után pontosan tudom, mit jelent:
váratlan tragédiával szembesülni
családi összeomlás közepén jelen lenni
embereket látni életük legnehezebb óráiban
Mentálhigiénés segítőként és igazságügyi mediátorként pedig azt is tudom,
hogyan lehet ebből az állapotból lépésről lépésre visszaépíteni az egyensúlyt.
Nálam nincs ítélkezés.
Nincs „miért nem csinálta máshogy”.
Van megértés. És rend a káoszban.
Ha most úgy érzed, hogy a családi vagy kapcsolati helyzeted túl nagy súlyt tett rád, nem kell egyedül cipelned.
Ez pontosan az a tér, ahol segíteni tudok.
Ha úgy érzed, hogy ez a téma most rólad szól, és jól jönne egy megtartó, ítélkezésmentes beszélgetés, keress bizalommal. Nem kell egyedül cipelned azt, ami most túl nehéz.
Krízishelyzetben azonnali segítség kérhető a 112-es segélyhívó számon.
„A káosz közepén is lehet tisztán látni” – ebben kísérlek.